Hír-portál.eu - Hírek Külföldről & Belföldről

Néhány nappal ezelőtt a kormány törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amellyel a munkaköri alkalmasság tekintetében általános jelleggel szűnne meg a kötelező orvosi vizsgálat. A tavasszal az akkunagyhatalmi lázálmok és a vendégmunkástörvény kapcsán úgy fogalmaztam: ha a kormány a béremeléseket kikényszerítő munkaerőhiányos állapoton úgy változtat, hogy – a sztrájkjog korlátozásával, a munkajogi védelem leépítésével párhuzamosan – a magyar melósnál alacsonyabb bérigényt támasztó, az európai munkajogi szabályokat még hírből sem ismerő, ráadásul kölcsönzött vendégmunkásokkal tölti fel a magyar munkaerőpiacot, azzal hosszú távon dönti be a magyar munkások béralkupozícióját.

Aztán a nyáron benyújtották az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amely kinyírta a munkavédelmi oktatást és az automatikus szakszervezeti tagdíj-átutalást. Ekkor arra hívtam fel a figyelmet, hogy a munkavállalóknak fogalmuk sem lesz, milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartaniuk, ha csak odaadják nekik az általános tűzvédelmi szabályzatot, s képzeljük el, amikor a munka- és tűzvédelmi szabályzatokat az anyanyelvükön kívül más nyelvet alig beszélő, biztonsági előírásokat korábban alig látott vendégmunkások százezreinek lökik oda!

Azt írtam a készülő törvényről, hogy a munkavédelem szétverése, a kollektív munkajog ellen intézett támadás egyetlen szakszervezet-ellenes, thatcherista, neoliberális stratégia része: ebbe a mintázatba illeszkedett a 2018-as túlóratörvény, a közalkalmazotti státusz aprólékos szétzilálása, a munkaerő-kölcsönzés felpörgetése, a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása, majd a vendégmunkástörvény. Az állam egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetből időközben megszületett a 2023. évi LXX. törvény. Ám a nemzeti színekkel ékesített neoliberális úthengeren, úgy tűnik, nincsen fék. A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás
hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat természetesen legkevésbé sem a hazai kkv-szektor pozícióját javítja. A
2023. évi LXX. törvényhez hasonlóan, elsősorban a multinacionális befektetők előtt sepri csillogóra a profitmaximalizálás útját, amikor a munkavédelmi oktatás után a foglalkozás-egészségügy alól is felmentést ad a vendégmunkásokat kizsákmányoló nagytőkének.

Persze nemcsak nekik.

A benyújtott törvényjavaslat azt az előérzetet igazolja vissza, hogy a vendégmunkás-import valójában csak egy belépési pont a teljes magyar munkajogi és munkavédelem fellazítására. A liberalizáló rendelkezést ugyanis a versenyszférára irányadó Munka Törvénykönyve és munkavédelmi törvény mellett átvezeti a vendégmunkás-
importtal aligha érintett közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak és a pedagógusok státusztörvényein is. A változás lényege az, hogy a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében alapértelmezetten megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat, jogszabály azonban meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyekben a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve fakultatívan a munkáltatók is előírhatják ugyanezt.

Kummer János / 24.hu

Lehet persze bombasztikus túlzással vádolni a VDSZ közleményét, amikor azt kiáltja világgá, hogy „Halálba kergetheti a dolgozókat Semjén új javaslata”, a törvényjavaslat alapján viszont tényleg megszűnik az egyes tevékenységek során elszenvedett egészségkárosodás prevenciója, amelynek során kiderülhet, hogy a dolgozó egy akkugyárban mennyi nikkelt szippant be, vagy egy műszakos dolgozó keringési és szívelégtelenségi panaszban szenved. A VDSZ nem a levegőbe beszél: a komáromi akkumulátorgyár esetében a munkavállalók vérszintjében igen magas volt a nikkeltartalom és csak a szakszervezet követelésére kezelték a helyzetet.

Háziorvosok elmondják, hogy aktívkorú honfitársaink jelentékeny részénél kizárólag azért derül fény egy-egy rizikófaktorra (például cukorbetegség, magas vérnyomás), vagy korai stádiumú daganatos megbetegedésre, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton kötelező megjelenniük. Ezentúl nem így lesz.

Arról nem is beszélve, kötelező munkavédelmi oktatás és bszűrővizsgálat hiányában, a későbbi egészségügyi problémák jelentkezésénél nem lehet majd bizonyítani, hogy az egészségkárosodás a munkáltató felelőssége volt. A kormány tehát – újfent a munkavédelmi oktatást lenullázó 2023. évi LXX. törvényhez hasonlóan – nem pusztán „adminisztratív tehertől”, költségtől mentesíti a foglalkoztatókat, de a kárfelelősségüket is mérsékli. Nem utolsósorban jegyezzük meg azt is, a foglalkozás-
egészségügyi ellátás egyelőre temérdek háziorvosi praxisnak hoz tetemes bevételt. Az úgynevezett nemzeti kormány pedig ezzel a húzásával megint a hazai középegzisztenciáktól csoportosítana át jövedelmet a multikhoz. A munkaerőkölcsönzés térhódítása a munkajogi védelmet számolja fel, a sztrájkjog és a szakszervezetek meggyengítése a bérharcot töri le, pár hete megszűnt a kötelező munkavédelmi oktatás. Most a foglalkozás-egészségügy a soros.

A Globális Észak és a Globális Dél közötti szakadék nem csak a bérszínvonalban érhető tetten: a Globális Délen gyakran ismeretlen a munkajogi védelem, a munkavédelem, a munkaköri alkalmasság vizsgálata éppúgy, mint a munkáltató kárfelelőssége a munkavállalóval szemben. A globálisan munkaerőáramlás felgyorsítása így a Globális Észak és a Globális Dél közötti – évszázadok alatt mélyített – szakadékból csihol extraprofitot és növeli a kizsákmányolást a Globális Északon is. Abban tehát Orbán Viktornak nyilvánvalóan igaza van, hogy a migráció elősegítése korántsem filantrópia. Ám az Orbán-kormány politikája is idomul a globális munkaerőáramlás felgyorsításába (propagandanyelven: a Soros-terven dolgozik) azzal az apró hungarikummal, hogy a keletkező haszon minél nagyobb hányadát fordítaná a saját vagyonfelhalmozására. S ne felejtsük el: a kötelező munkavédelmi oktatás megszüntetése és a kötelező alkalmassági vizsgálat eltörlése közötti néhány hétben a kormány menlevelet ajánlott fel a szennyező cégeknek. A globálisan felszabadított munkaerőáramlás tudniillik párban jár azzal a lefelé irányuló globális adó-, bér- és környezetszabályozási versennyel, amelybe Orbán már 2010-ben benevezett.

A kormány ezért a munkást és a természeti erőforrást egyaránt egyszer használatos, eldobható árucikknek tekinti.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Amíg a progresszív ellenzék az építési, addig a kormány a munkások életét, egészségét, érdekérvényesítő képességét védő kordonokat bontja el. S miközben a felszínen ádáz identitáspolitikai küzdelem zajlik, a NER példátlan gyorsasággal hárítja el a szociális és ökológiai akadályokat a globális nagytőke útjából.

Tényleg az a legnagyobb szerencséje, hogy nincsen baloldali ellenzéke.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő.

The post Schiffer András: A kormány kordont bont – a tőke előtt first appeared on 24.hu.

Leave a Reply